Eddig, mint a második posztban írtam, leginkább az online problémák elutasításos változatával foglalkoztam. Most felkeltette az érdeklődésemet az ún. advice complexity (nem ismerek rá magyar kifejezést). A fogalom a bonyolultságelméletből jön, az érdekli a kutatókat, hogy adott bonyolultsági osztályba mely problémák esnek ha kaphatnak plusz biteket, és mennyit az input hosszának függvényében (akinek ez zavaros, nézze meg a linket). Az online algoritmusokba is beemelhetjük a advice string fogalmát és megfogalmazhatunk olyan kérdéseket, hogy mennyi advice bit szükséges, hogy az online algoritmus elérje az optimális költséget, vagy adott c-re c-versenyképességet érjünk el. Approximációs sémákat is megfogalmaznak: tetszőleges ε esetén 1+ε versenyképességre törekednek minél kevesebb advice bit felhasználásával.
A modell önmagában is érdekes, bár sok kérdést már megoldottak benne (k-szerverre, ládapakolásra, ütemezésre, gráfszínezésre, stb., bár még bőven hagytak nyitva is), de ha kombináljuk meglévőekkel (pl. az elutasításos modellel), akkor lehetőségek széles skálájával találjuk szembe magunkat. Még mi sem tudjuk, hol kezdjük, ez a bőség zavara :)
2014. július 24., csütörtök
2014. július 3., csütörtök
Beszámoló a CSM-ről
A konferencia címe CSM - The Third Conference of PhD Students in Mathematics. Nem kell hozzá sokat tudni angolul, hogy rájöjjünk, elsősorban PhD hallgató voltak ott (meg hallgatók, meg fiatal kutatók).
A konferencia fő célja, hogy a fiatal kutatópalánták első szárnypróbálgatásának helyszíne legyen, hasonlóan izguló és tapasztalatlan társaik előtt mondják el először eredményeiket, ne a szakma legjelesebb képviselőinek. Másrészt célja az egymással és egymás témájával való ismerkedés, azaz szakmai kapcsolatteremtés is. Ezt segíti, hogy némiképp témák köré szerveztük a szekciókat (általában így szokták, szervezéskor mi is odafigyeltünk erre), így közel egy időben beszéltek a hasonló témával foglalkozók, lehetőségük volt egymástól kérdezni, észrevételeket, javaslatokat tenni. Persze hasznos távolabbi területek képviselőivel is kapcsolatot tartani (éppen a napokban segítettem ki kombinatorikai bizonyítással egy differenciálegyenletekkel foglalkozó kollégámat), erre is megfelelő terep ez a konferencia.
A rendezvényen a differenciálegyenletek témája túlsúlyban volt, köszönhetően a nálunk ezzel a témakörrel nagy számban foglalkozó PhD hallgatónak és fiatal kutatónak. Volt ezen felül két-két szekciónyi algebra és geometria témájú előadás, egy sztochasztika és egy kombinatorika szekció. Bár némelyeknél érezhető volt az izgalom, a konferencia jellegéhez képest meglepően színvonalas előadásokat lehetett hallani -- bár tény, sokuknak valójában ez már nem az első konferencia előadása volt. Mivel sok előadás volt, ezeket nem részletezem, a konferencia honlapján megtalálhatóak az absztraktok, az előadások nem tartogattak ezekhez képest nagy meglepetéseket.
Az utolsó nap vége felé én is előadtam a legfrissebb eredményünket. Korábbi posztban írtam róla, hogyan készültem az előadásra, és valamennyit magáról a konferenciáról is. Az előadások 25 percesek voltak (kivéve a meghívott előadókét, akik 50-50 percet beszéltek), plusz 5 percet hagynak az előadás utáni kérdéseknek. Ezt kicsit hosszúnak tartottam, és nem voltam ezzel egyedül. Mivel nem a szűk szakterület képviselőinek beszéltem, részletesebb bevezetőre volt szükség, hogy értsék, miről beszélek, és így már nem is jutott olyan sok idő a tényleges eredményekre. Ezek felsorolásán felül azért még belefért egy rövid bizonyítás és egy ábrán szemléltetett bizonyítás vázlat.
A másik oldalba -- mint céloztam rá, a szervezők között voltam én is -- érdekes volt belelátni. Bár a sok kommunikációt igénylő feladatokat (meghívások, jelentkezések fogadása, résztvevőkkel kommunikálás, szállás, vacsora szervezése, szponzorok megkeresése, helyszín szervezése) nem láttam el, inkább szerkesztési munkákat (weblap, program, stb.), azért ezekre némi rálátásom nyílt, láttam, mennyi részletre kell figyelni, mik okozhatnak problémát, ezeket hogyan lehet orvosolni, illetve legközelebb kiküszöbölni.
A konferencia fő célja, hogy a fiatal kutatópalánták első szárnypróbálgatásának helyszíne legyen, hasonlóan izguló és tapasztalatlan társaik előtt mondják el először eredményeiket, ne a szakma legjelesebb képviselőinek. Másrészt célja az egymással és egymás témájával való ismerkedés, azaz szakmai kapcsolatteremtés is. Ezt segíti, hogy némiképp témák köré szerveztük a szekciókat (általában így szokták, szervezéskor mi is odafigyeltünk erre), így közel egy időben beszéltek a hasonló témával foglalkozók, lehetőségük volt egymástól kérdezni, észrevételeket, javaslatokat tenni. Persze hasznos távolabbi területek képviselőivel is kapcsolatot tartani (éppen a napokban segítettem ki kombinatorikai bizonyítással egy differenciálegyenletekkel foglalkozó kollégámat), erre is megfelelő terep ez a konferencia.
A rendezvényen a differenciálegyenletek témája túlsúlyban volt, köszönhetően a nálunk ezzel a témakörrel nagy számban foglalkozó PhD hallgatónak és fiatal kutatónak. Volt ezen felül két-két szekciónyi algebra és geometria témájú előadás, egy sztochasztika és egy kombinatorika szekció. Bár némelyeknél érezhető volt az izgalom, a konferencia jellegéhez képest meglepően színvonalas előadásokat lehetett hallani -- bár tény, sokuknak valójában ez már nem az első konferencia előadása volt. Mivel sok előadás volt, ezeket nem részletezem, a konferencia honlapján megtalálhatóak az absztraktok, az előadások nem tartogattak ezekhez képest nagy meglepetéseket.
Az utolsó nap vége felé én is előadtam a legfrissebb eredményünket. Korábbi posztban írtam róla, hogyan készültem az előadásra, és valamennyit magáról a konferenciáról is. Az előadások 25 percesek voltak (kivéve a meghívott előadókét, akik 50-50 percet beszéltek), plusz 5 percet hagynak az előadás utáni kérdéseknek. Ezt kicsit hosszúnak tartottam, és nem voltam ezzel egyedül. Mivel nem a szűk szakterület képviselőinek beszéltem, részletesebb bevezetőre volt szükség, hogy értsék, miről beszélek, és így már nem is jutott olyan sok idő a tényleges eredményekre. Ezek felsorolásán felül azért még belefért egy rövid bizonyítás és egy ábrán szemléltetett bizonyítás vázlat.
A másik oldalba -- mint céloztam rá, a szervezők között voltam én is -- érdekes volt belelátni. Bár a sok kommunikációt igénylő feladatokat (meghívások, jelentkezések fogadása, résztvevőkkel kommunikálás, szállás, vacsora szervezése, szponzorok megkeresése, helyszín szervezése) nem láttam el, inkább szerkesztési munkákat (weblap, program, stb.), azért ezekre némi rálátásom nyílt, láttam, mennyi részletre kell figyelni, mik okozhatnak problémát, ezeket hogyan lehet orvosolni, illetve legközelebb kiküszöbölni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)