Újra lendületben

Vége a nyárnak és lement a szeptemberi oktatással kapcsolatos problémák rendezése és adminisztratív feladatok elvégzése (na jó, utóbbi nem igaz, ilyen mindig akad). Lehet végre kutatni! Most annyiban módosul a helyzet, hogy - amint a korábbi posztokból is kiderült - hallgató is bekapcsolódik a munkába. Ennek természetesen előnyei és hátrányai is vannak. Az irodalmazás, terület megismerése részéről lassabban megy, mint rutinos kutatók esetén, ez a folyamat elejét lassíthatja, viszont a helyzetnek a témavezető számára erős motiváló hatása van, hogy időben és kicsit alaposabban körüljárja a témát, átgondolja a lehetőségeket. Egyelőre az elején járunk, ő beleássa magát az irodalomba (választott témája az ütemezés), én keresem az alkalmas témát. Egyelőre Sgall alapcikke, Imreh és Noga Scheduling with machine cost, valamint Bartal et al. Multiprocessor Scheduling with Rejection c. cikke alapján indulunk el. Remélhetőleg hamarosan már előrelépésekről számolok be.

Hogyan írjunk szakdolgozatot/diplomamunkát?

Ebben a posztban szeretnék segítséget nyújtani azoknak, akik szakdolgozatot vagy diplomamunkát szeretnének írni online algoritmusok témakörében, de igyekszem gyakorlati tanácsokat adni minden leendő szakdolgozatírónak is. Dolgozatot írni sokféleképpen lehet. Itt egy megközelítést mutatok, de nem állítom, hogy ez az egyetlen üdvözítő módszer. Szedjük pontokba a folyamat fázisait.

1. Irodalmazás. Ezt szinte sosem ússzuk meg, hiszen a munkának valami újat kell tartalmaznia, nem csak a tanultak összefoglalását vagy közvetlen alkalmazását. Algoritmusokhoz általában hasznos könyveket szerkesztett Iványi Antal Informatikai algoritmusok címmel (I. és II. is elérhető online), online algoritmusokhoz a második köteten felül Dósa György és Imreh Csanád Online algoritmusok elektronikus jegyzete hasznos kiindulási alap. Ha sikerül szimpatikus témát választani, akkor annak megfelelő szakirodalmat lehet tovább keresni, ezt általában már angol nyelvű szakcikkek formájában. Hasznos tanács lehet, - saját hibámból okulva írom - hogy ha az irodalomban látok valamit, amit fel szeretnék használni, akkor ne csak az adott dolgot jegyzeteljem ki, hanem hogy pontosan hol találtam, nem csak a visszakereshetőség miatt, hanem azért is, mert a dolgozat formai követelményei között szerepel, hogy a hivatkozások korrektek legyenek.
2. Munkaterv. Ez nem szükséges része a dolgozatnak, inkább ez is tanács, bár a saját diplomamunkázóimtól el szoktam várni az elkészítését az első féléves kurzus teljesítéséhez. Ha körvonalazódik a téma és kialakul az elképzelés a dolgozat jellegét illetően, akkor érdemes egy tervet készíteni, például egy vázlat formájában, ami akár a dolgozat tartalomjegyzéke is lehet majd, hogy keretet adjunk a munkának, ne legyen terjedelmes, ne folyjon szét, ne számoljunk/írjunk csak úgy a vakvilágba. Ha van egy viszonylag pontos elképzelésünk, ami a tervben manifesztálódik, akkor kisebb eséllyel futunk felesleges köröket, és csökkenthetjük a redundanciát is munkánkban.
3. Dolgozatírás előtti munka a dolgozat jellegétől függő lehet: ha összefoglaló munkát írunk, akkor irodalmazás után, esetleg már közben rögtön megkezdődik a munka formába öntése, míg ha számolunk (vagy géppel számoltatunk) valamit, akkor nem feltétlenül hasznos, ha rögtön elkezdjük leírni. Mindig az adott munka tükrében mérlegeljük, mikor érdemes belefogni dolgozat írásának. Hasznos tanács lehet, hogy ne fogjunk az írásba túl korán, amíg csak részeredményeink vannak, mert előfordulhat, hogy sokszor átírjuk/átszerkesztjük a dolgozatot, felesleges pluszmunkát generálva magunknak (és a témavezetőnek). Persze túl későn se, mert lemaradunk a beadási határidőről... 
4. A dolgozat írása. Újra egy elkerülhetetlen fázishoz értünk. Ha követtük a fenti menetrendet, akkor a munkaterv adta vázlatot kell tartalommal kitölteni a munkánk eredménye alapján. Matematikai dolgozatot LaTeX-ben célszerű írni, magyar nyelvű rövid segédanyag is elérhető hozzá.
   Hasznos tanácsok:
   - A dolgozat legyen jól tagolt, áttekinthető, ne folyjon össze a sok szöveg. Ez elérhető megfelelő fejezetekre és bekezdésekre való bontásokkal, felsorolások, táblázatok és ábrák beszúrásával (ezek megfelelő használata igen mutatóssá teheti a dolgozatot), nagyobb/fontosabb képletek kiemelésével. Vigyázat: nagyobb táblázatok/ábrák mellékletbe teendők a szövegbe ágyazás helyett!
   - Ábrák készítéséhez célszerű tikz csomagot vagy olyan programot használni (xfig, gnuplot), amelyek támogatnak LaTeX módot, mert az ilyen módon beillesztett képekben lévő szöveg mérete, karaktertípusa nem fog eltérni a sima szövegétől.
   - Érdemes követni a szokásos bevezetés-tárgyalás-befejezés felépítést. A megfelelő arányok eltalálása első dolgozat írásánál nem könnyű, a témavezető segítségét lehet kérni. Tipikus hiba a túl hosszú felvezetés, korábbi eredmények, felvezetés túl hosszú tárgyalása a lényegi témához képest. Másik tipikus hiba (természetesen nem az előzővel azonos dolgozatban) a túl rövid bevezetés, a téma ismertetésének, fogalmak definiálásának túl rövid volta vagy hiánya. Nézegessünk (de ne másoljunk) hasonló témájú szakdolgozatokat, diplomamunkákat, lehetőleg jeles minősítésűeket!
   - Kerüljük a személyes vonatkozású mozzanatokat, mint pl. a kutatással kapcsolatos nehézségeinkre való panaszkodást, és a nagyobb kitérőket is (pl. csak lazán kapcsolódó eredmények ismertetése, aminek a fő témához kevés köze van). Azért persze nem kell szürke és száraz dolgozatot írni, hosszabb magyarázat, szemléltetés, sőt, még egy kis humor is belefér ;)
   - A dolgozatból derüljön ki, melyek a saját eredményeink, és melyek másoké. A fentebb említett hivatkozások a szakirodalomban látható módon legyenek megadva, példaként a tézisfüzetem és az egyik diplomamunkám hozom fel.
5. Nyomtatás, köttetés. Gyakran késésben történik, és valamit Murphy is alkot közben. Ne idegeskedjünk! ;)

További tanácsok itt találhatók.